Dunántúl - Pannónia

Közép-Dunántúl , Nyugat-Dunántúl , Dél-Dunántúl , Balaton
Fejér , Komárom – Esztergom , Veszprém megye
Győr-Sopron-Moson , Vas , Zala megye
Baranya , Somogy , Tolna megye

• Útikalauz

Szerethető vidék, sok aprósággal kedveskedik a látogatónak. Egy barokk erkély látványával Sopronban, hajnali harangok koncertjével Veszprémben, ókori országút selyemtapintású kopott kövével Szombathelyen, egy kerámiakút arany-zöld csillogásával Pécsett. Sült gesztenyét kóstolhatunk Kőszegen, kékoportót kortyolhatunk Villányban, sült halat ropogtathatunk a Velencei-tónál, vaddisznópörköltet ízlelhetünk a Bakonyban. Nincs más ennyi ízű, színű, illatú, ennyire változatos tája Magyarországnak, mint a Dunántúl, Azaz Pannónia. Kétezer évvel ezelőtt kapta ezt a nevet, amikor a Duna mentén a római légió állomásozott. A folyó volt a római birodalom határa, a limes, amit az egymástól 15-20 kilométerre kiépített katonai táborok lakói védtek. Pannónia provincia területén számos virágzó várost alapítottak a rómaiak, amelyeket jól kiépített úthálózat kapcsolt össze. Ha összevetjük az akkori térképeket a maiakkal, azt látjuk, hogy a legtöbb dunántúli város most is ott van, ahol római kori elődje épűlt. Keleten és északon ma is a Duna határolja, délen Horvátország, Szlovénia, nyugaton Ausztria. Közepén Európa legnagyobb édesvízű tava, a Balaton, Magyarország egyik legnagyobb természeti kincse, legnépszerűbb üdülőhelye. Itt van a térség legnagyobb erődje, a kertészeti világcsodaként számon tartott hársfasor, az ország legnagyobb barokk kastélya, európai ritkaságnak számító tradicionális lovasíjász-pálya, a világ egyik legnagyobb bencés könyvtára, Európa egyik legrégebbi előemberének lakhelye, az ország legelső keresztény temploma, legszebb ártéri erdeje és egyetlen, épségben megmaradt középkori vára. Itt készül két, messze földön ismert hungarikum, a herendi és a Zsolnay-porcelán. Három dunántúli érték is felkerült az UNESCO-világörökségek listájára: a Pannonhalmi Apátság, a pécsi ókeresztény sírkamrák, valamint a Fertő-tó. Itt mindenki talál kedvére való úti célt, az is, aki vitorlázik, az is, aki hegyeket mászik. Az is, akit a városi esték szórakoztatnak, és az is, aki el akar bújni egy kis faluban. Pannóniában mindent lehet, jókat enni, túrázni, természetes vizekben úszni, termálfürdőkben gyógyulni, horgászni, vadászni, várakhoz felkapaszkodni, arborétumokban sétálni, borutakon járni, kastélyokban gyönyörködni. Egyet nem lehet: unatkozni.

Azok akik felfedezni szeretnék a Dunántúl szépségeit, számtalan szállás, szálláshelyek között válogathatnak, kinek-kinek pénztárcája szerint. Vendégházak, apartmanok, panziók, magánszálláshelyek, kempingek, turistaszállók, többcsillagos szállodák, hotelek ezrei közül válogathatnak.

A Dunántúl turizmus által legismertebb települései: Siófok, Balatonfüred, Keszthely, Zalakaros, Tihany, Pécs, Győr, Sopron, Szombathely, Veszprém, Székesfehérvár, Bükfürdő.

• Műemlékvédelem - Európa-díj

Sopron : A szubalpin klímájú városban egymásra épültek az évezredek, a római kori fórum és a középkori várfal, a barokk és reneszánsz polgárházak, a gótikus és barokk templomok, a középkori zsinagógák és a 19. századi paloták. Történelmi épületekben Sopron az egyik leggazdagabb város. Sopron jelképe a Tűztorony. Tűzőr persze már nem szolgál benne, a torony kiállításoknak ad otthont. Itt láthatóak a római fórum szobor- és kőtöredékei. De az építmény nem erről híres igazán, hanem a homlokzatán elhelyezett szoborcsoportról. Hungária maga köré gyűjti a város hűséges polgárait. Az alkotás arra emlékeztet, hogy az első világháború utáni területrendezéskor a soproniak népszavazáson döntöttek arról, Ausztriához vagy Magyarországhoz akarnak-e tartozni, és a döntés Magyarország lett. Azt szokták mondani, Sopron múzeumváros, a múzeumok városa. Aki a régi polgárházakat, palotákat nemcsak kívülről nézi meg, hanem enged a kapukra kifüggesztett invitálásnak, a legváltozatosabb kiállítások részese: patikamúzeum, a főúri palotákban bányászati és erdészeti múzeum, a hajdani sütödében pékmúzeum, a templomokban evangélikus múzeum és katólikus egyháztörténeti gyűjtemény látható. Nem beszélve a számtalan művészeti galériáról.A város határán belüli pincék rejtik Sopron leghíresebb borát ( kékfrankos). Sopron környéke, a Soproni hegység, a Balfi-dombság, a szőlőültetvények, a gyógyfürdő és remek uszodája Balfon, és az egykori fertőrákosi kőfejtő koncerttermei mind azt bizonyítják, hogy nem átutazni, hanem egy kicsit élni kell Sopronban.

Fertő-tó : A Sopron közeli üdülőkörzet a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén fekszik, és nagyobb része osztrák területen van. A Fertő-táj az UNESCO-világörökség része. A fertői- tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize. Vizének magas a sótartalma. Nádasaiban 300 fajta fészkelő, illetve átvonuló madarat lehet megfigyelni, s a tóban mintegy harmincféle hal él. A homokos strand és a kellemes víz tette népszerűvé, de csónakázni, vitorlázni is lehet.

Nagycenk : A világszerte ismert magyar politikus és államférfi, gróf Széchenyi István egyik családi birtoka volt Nagycenk. Az 1700-as években épűlt kastélyt a gróf 1838-ban átépíttette, bevezettette a a gázvilágítást és a vizet. Az épület ekkor nyerte el barokk, klasszicista formáját. Földszintjén ma a Széchenyi István Emlékmúzeum látható. A 19. századi bútorokkal berendezett termekben a névadó főúr munkásságának dokumentumait állították ki. Messze földön híres látványosság a kastélytól a családi mauzóleumhoz vezető hársfasor. Még az amerikai szakkönyvek is mint kertészeti világcsodát emlegetik. Az 1754-ben ültetett 645 kis levelű hársfa 2600 méteres utat szegélyez. A fák ma 16 m magasak és törzsük több mint egy méter átmérőjű.

Fertőd : Az ország legnagyobb és legszebb barokk kastélyát pompás barokk-rokokó franciakertje miatt magyar Versailles-ként is emlegetik. Az építtető, Esterházy herceg 1770-ben mutatta be új otthonát a bécsi arisztokráciának. A világhírű zeneszerző, Joseph Haydn több mint tíz évig élt és komponált, dirigálta a zenekart a kastélyban. Fertődön ma kastélymúzeum működik.

Bük : Bükfürdő, amely a faluhoz tartozik Európa-szerte ismerik. 1957-ben olajat kutatva fúrtak több mint 1200 méter mélyre, amikor feltört az 58 fokos, gyógyhatású víz. Öt év múlva nyílt meg a fürdő. A büki gyógyvizet mozgásszervi betegségekre, emésztőrendszeri panaszokra, keringési rendellenességek kúrálására javasolják. Itt található a legjobb magyar golfpálya is, a Bük községben látható kastély pedig a magyar barokk szép példája.

• Régi városok - ősi hagyományok

Kőszeg : A Dunántúl legszebb kisvárosában egyenes utcát nem találni, a nyomvonal, az utcaszerkezet ugyanis a középkor óta mit sem változott. A 17-18. századi színes, barokk, klasszicista lakóházak is ehhez igazodva épűltek fel. A történelmi központban álló, inkább kastélynak, mint erődnek épűlt várnak és kapitányának, Jurisics Miklósnak nevét 1532-ben tanulta meg Európa, amikor a kisszámú védő megállította a Bécs ellen vonúló török sereget. A törökök 11 órakor mentek el a falak alól, s a magyarok győzelme emlékére Kőszegen azóta is harangoznak 11 órakor. Nemcsak Kőszeg, hanem a határának szőlőültetvényei és borai is híresek. Kőszeg-hegyalja szőlősgazdái a csak itt ismert hagyományt követve minden tavasszal bevonulnak a városba, hogy ünnepélyesen bemutassák a friss szőlőhajtásokat. Ezután berajzolják a hajtásokat az úgynevezett Szőlő Jövések Könyvébe, amit 1740 óta vezetnek. A könyv európai kultúrtörténeti ritkaság.

Írottkő Natúrpark : Kőszegről erdők között visz fel az út a Dunántúl legmagasabb csúcsára, a 883 méter magas Írott-kőre. A hegy tetején álló kilátónál húzódik az osztrák-magyar határ. A ritka növényekben gazdag hegy rejti a térség első erődjét, a hatszáz méter magas sziklaormon épűlt kora Árpád-kori Felsővárat. A hegyről lezúduló patakok partján apró, szép falvak épűltek. Velemben régi fahíd ível át a patakon. Velem határában magasodó hegyen áll a híres, 13. századi Szent Vid-kápolna. A szomszédos Bozsokon nemcsak az Alpok közelsége miatt különlegesen kristálytiszta és gyógyító a levegő, hanem a táj vízbősége miatt is. Bozsok a 17.századi kastélyáról és annak ősparkjáról nevezetes. A közeli Cák község pedig a zsúptetejű, fehérre meszelt műemlék pincesorról és több száz éves diófáiról híres.

Szombathely : Pannónia városai közül talán Szombathely a legbüszkébb kétezer éves multjára. Itt használják legtöbbször városuk római kori elnevezését, kulturális rendezvények, nemzetközi táncversenyek, szálloda, tér viseli a Savaria nevet. Sőt, Szombathelyen működik Európa legnagyobb légiója, a Savaria légió. Tagjai Szombathely lokálpatrióta polgárai, akik a különböző rendezvényeken ókori katonai öltözetben, a régi fegyverek pontos másait viselve felvonulnak. Saváriát Claudius császár alapította 43-ban, az északra tartó Borostyánkő út mentén, s a forgalomból a város gyorsan gazdagodott. Négyszáz esztendős dicsőségének egy mindent elpusztító földrengés vetett véget. Az ókori épületrészek, szobortöredékek és a híres Borostyánkő út 50 méteres szakasza, a helytartói palota mozaikjának részletei az un. romkertben és a Dunántúl legnagyobb múzeumában, a Savaria Múzeumban láthatóak. Még egy érdekesség: a 2. Században Pannóniát is meghódította az egyiptomi eredetű Ízisz-kultusz. Az istennő ókori szentélye az ország egyik legjobb állapotban megőrzött zsinagógája közelében áll. A középkori Szombathely jelentéktelenebb város volt, csak a 18. Században kezdett újra fejlődni. Mária Terézia császárnő püspökséget alapított a városban, s ezzel nagyszabású építkezések kezdődtek. S egyben a római kori múlt feltárása is, az első leletekre ugyanis az új székesegyház alapozásakor bukkantak. Szombathely városképét a 18-19. századi barokk és klasszicista épületek határozzák meg, a kanonokház, a copf stilusú püspöki palota, a székesegyház. A város legelső ábrázolását (1749) a Szent Erzsébet-templom egyik mellékoltáránál láthatjuk. A Szent Márton-templom helyén már a 9. században templom állt. A legenda szerint itt volt a franciaországi Tours város szentté avatott püspökének szülőháza. A várost már évszázadokkal ezelőtt Szent Márton-kultuszhelyként emlegették Európa-szerte.

Sárvár : A Rába-parti városban látható az ország egyik legszebb kastélymúzeuma. A pazar berendezésen kívül a vár különlegességei a török háborúk csatajeleneteit ábrázoló, 17. századi freskók. A város gyógy- és élményfürdője messze földön ismert, a sótartalmú gyógyvíz reumatikus megbetegedések, nőgyógyászati panaszok esetén különösen ajánlott.

Somló : Sárvár közelében találjuk a 433 m magas vulkanikus hegyet, melynek lejtőin minőségi szőlő terem. Megkóstolhatjuk például a nászéjszakára ajánlott juhfark elnevezésű bort. A hiedelem szerint segít abban, hogy fiú utódok szülessenek. Azt mondják, Mária Terézia osztrák császárnő lefekvés előtt mindig megivott egy pohárral. Tizenhat gyereke született. A borvidék központjából, Somlóvásárhelyről nemcsak a nyitott pincékhez, hanem a 15. Századi Szent Margit-kápolnához vagy a somlói várromokhoz is kirándulhatunk.

• Ahol a múlt a jelen

Őrség : Úgy vonzza ez az érintetlen táj és 18 apró falva a stressztől, szmogtól elfáradt városi embert, mint a mágnes. A különleges építkezésmód, a mesterségek, a szokások mind úgy alakultak ki, hogy a természet állandó próbára tette az itt élőket, akiknek őseit a honfoglalás (896) után telepítették az Őrségben. Feladatuk a határ és az átjárók védelme volt. Erdőírtással vették el a házhelyet a természettől, s mivel a völgyek vizenyősek, nehezen járhatóak voltak a kisebb magaslatokon építkeztek. Így alakult ki az egyedülálló települési forma, az úgynevezett szer, amikor is egy-egy dombtetőn egy család élt. Nagy család, vagyis 20-25 ember. A környék kiváló anyagából cserépedényeket készítettek, fából faragták szerszámaikat, bútoraikat, fonták kosaraikat. A legtöbb ház mellett ott a műhely, a faragókamra. Az Őrségben ma is dolgoznak a fazekasok, három falu, Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa mestereinek udvarán, az égetőkemencében fazekak, lábasok, tepsik, korsók, bögrék izzanak. A házaknál mézet, szárított gombát lehet venni vagy otthon préselt tökmagolajat, és a gazda pálinkáját, borát kóstolni. Az Őrségi Nemzeti Park – fürdésre alkalmas tavaival, folyóival, zöld legelőivel, kristálytiszta forrásaival – védett, illetve fokozottan védett terület. Több mint 60 százalékát vadakban gazdag erdő borítja. Főleg fenyves, s így a kirándulókat, túrázókat, kerékpározókat gyantás, frrissítő, tiszta illat kiséri. Ez az Őrség illata.

Őriszentpéter, Pankasz: A 18 településből álló tájegység központjában, Őriszentpéteren láthatjuk az ország egyik legszebb román kori erőd templomát. Pankasz község értékes műemléke a 18. századi szoknyás harangláb. A harangot faszerkezet tartja, melynek egyik ékessége a rozsszalmából készült zsúppal fedett alacsony tető, az úgynevezett “szoknya”.

Velemér: Az ország egyik leglátogatottabb műemlékéről, a falu melletti dombon álló, 13. századi, gótikus és román stílusban épült templomról híres. 14. századi freskói szinte teljesen beborítják a falakat.

Szalafő: Az ősi, középkori településszerkezetet legjobban megörző kicsi falu Szalafő. Hét dombra épült, s közülük az egyiken, a Pityerszeren, szabadtéri néprajzi gyűjteményt láthatunk. A szoba-konyha-kamra beosztású, 19. század eleji, zsúptetős, tornácos lakóházakat, a műhelyt, a favágószéket, a régi szerszámokat, az állatok itatására kialakított aprócska tavat és a Magyarországon egyedülálló emeletes raktárt, földszintjén az éléskamrával, s felette a nyitott terménytárolóval. Az épületek legtöbbszőr U alakú udvart alkottak, amit a negyedik oldalon embermagasságú kerítés zárt le. Így kisebb erődítmény alakult ki.

Göcsej: Az Őrséggel szomszédos Göcsejben, a közel hetven falut összefogó tájegységben is dombtetőre építkeztek az első telepesek.A nehezen járható utak miatt a külvilágtól elszigetelt falvakban sajátos nyelvjárás alakult ki. Néhány kutató szerint ez hasonlít leginkább az ősmagyar nyelvre. Zalaszentgyörgy román kori templomáról, Böde község a határában álló 13. századi templomról ismert. Zalalövőn pedig római kori katonai tábort tártak fel a régészek.

Zalaegerszeg: Műemlék lakóházat már csak keveset látni Göcsejben, a régi épületeket “átvitték” a tájegység központi nagyvárosába (Zalaegerszeg), ahol az ország első szabadtéri néprajzi gyüjteményét alakították ki. A falumúzeumban a 150-200 éves berendezett házak, a vízimalom, a pajták, a gémeskút egységes faluképet mutatnak. Zalaegerszegen érdemes felkeresni a Göcseji Múzeumot is, a barokk plébániaitemplomot vagy a skanzen szomszédságában található olajipari múzeumot. Az Aquacity a fiatalok által kedvelt vízi vidámpark, a közeli Kehidakustány gyógy-és élményfűrdője pedig az egész család számára kellemes kikapcsolódást jelent.

• Különleges látnivalók a Duna mentén

Győr : Ugyanakkora távolságra van Bécstől, mint Budapesttől. Nem véletlen,hogy szinte minden történelmi korban lakott talepülés volt, hisz a kelta és a római időkben is fontos kereskedelmi útvonal vezetett itt, a folyók szabdalta tájon, ahol a legkönnyebben használható gázlók épp Győr térségében voltak. A kelták, a rómaiak és a magyarok a gázlók melletti dombokra építkeztek. Az ezeréves püspöki székhely, híres iskolaváros legrégebbi központja is három folyó, a kényelmes Mosoni-Duna, az örvénylő Rába és a Rábca közötti területen a Káptalan-dombon épűlt. Ma ez Győr egyik legkellemesebb zuga, sok történelmi látnivalóval. A püspökvár jellegzetes, sgraffitóval díszített 13. századi csonka tornyához 15. századi kápolna illeszkedik. Ezek a város legöregebb épületei. Az eklektikus székesegyház 15. századi kápolnájában örzik a magyar ötvösművészet legértékesebb alkotását, az ezüstből készült aranyozott Szent László-hermát; a fej ereklyetartót, ami a király szentté avatására készült. A régi papnevelde szigorú épülete értékes egyháztörténeti gyüjteménynek, kincstárnak és könyvtárnak ad otthont, itt látható az ország legnagyobb kódexe. A város jelképe a Vaskakas, a Duna-kapu téren álló diszkút ékessége. A legenda szerint a török uralom idején a helytartó azzal riogatta a győrieket, hogy a város nem szabadul meg tőlük addig, míg a várfalra helyezett vas szélkakas meg nem szólal. Egy bátor győri legény felmászott hát a kakashoz, és helyette kukorékolt. Másnap megérkeztek a felszabadító csapatok a várba. A folyók találkozásának városa központi fekvése, ipari és kereskedelmi jelentősége ellenére is kedélyes kisváros maradt, ahol napos hétvégeken ma is divat a korzózás a barokk belvárosban. Az új gyógy-,termál- és élményfürdő kitünő pihenési lehetőség a városba érkezőknek. A környékbeli falvak templomaikról, kastélyaikról híresek. Nyugatabbra, ahol a Duna folyóágakra szakadt, több száz kisebb-nagyobb sziget és zátony keletkezett. A madarakban és természeti szépségekben gazdag Szigetköz, a vizek labirintusa nemcsak csónakkal, kajakkal vagy kenuval, hanem lóval és kerékpárral is bejárható.

Pannonhalma: Ezer évvel az alapítása után a Pannonhalmi Bencés Főapátság és környéke felkerült az UNESCO-világörökség listájára. Az első szerzetesek 996-ban Géza fejedelem hívására érkeztek Pannonhalmára, kis templomukat 1001-ben szentelték fel. A Szent Márton-hegyen.”Ora et labora”, imádkozzál és dolgozzál- szólt a bencés útmutatás, s a tanító rend Pannonhalmán kiemelkedő szellemi központot teremtett. A világ egyik legnagyobb, 360 ezer kötetes bencés könyvtárában és levéltárában őrzik az első magyar nyelvű írásos emléket. A 13. századi bazilika altemploma több mint ezeréves, kerengője pedig Magyarország egyetlen épségben megmaradt középkori, kőbordás körfolyosója. A monostorban gimnázium és kollégium működik, valamint egy “monostor-shop”, ahol az apátságban készült egyedi gyógynövényteákat, borokat és lelki egészségünk megörzéséhez nélkülözhetetlen tárgyakat találhatunk.

Komárom: A Duna-parti város egész történetét stratégiai fekvése határozta meg. Brigetio néven rómi erődtmény állt a birodalom határát, a limest jelentő Duna-parton. Az első magyar király földvárat emeltetett itt. A későbbi korok sem fukarkodtak az erődök építésében. A magyar oldalon három, a túlsó parton, Szlovákiában öt erőd áll. A legnagyobbat I. Ferenc német-római császár és magyar király utasítására építették. A kétszázezer katonát is befogadó Monostori erődön 2 ezer kőműves és10 ezer segéd dolgozott. A Duna Gibraltárjának is nevezett, részben föld alatti építményt még békeidőben is négyszáz ágyú védte. Feladata a hajózás és az átkelők biztosítása, és a Budapest-Bécs útvonal védelme volt. A lenyűgöző méretű Monostori erőd Közép-Európa legnagyobb újkori erődje. A már helyreállított boltíves termekben többek között várostörténeti kiállítás látható.

Tata: A városnak két nagyobb tava és száznál több forrása van. Az Öreg-tó partján áll az egyetlen fennmaradt, 14. századi magyar vízi vár. Az eredetileg kiráyi nyaralónak, majd vadászkastélynak szánt épület a világhírű magyar uralkodó, Mátyás idején az egyik legszebb reneszánsz épület volt. Mai barokk majd romantikus stílusjegyeit a későbbi korokban nyerte el. A várban helytörténeti gyűjtemény tekinthető meg, többek között a híres tatai fajanszgyártás tárgyi emlékei. Az Öreg-tó környéke természetvédelmi terület, a tó a vándormadarak, elsősorban a vadludak vonulási pihenőhelye. A város széli Cseke-tó partján alakították ki az első magyar angolparkot, faritkaságokkal, műrommal, patakokkal, vízfolyásokkal, apró hidakkal.

Vértesszőlős: A Tatához közeli falu nevét 1965-ben tanulták meg az őstörténettel foglalkozó tudósok, ekkor találták meg – Sámuel napján- Európa egyik legrégebbi, 350 ezer éves előemberének koponyacsontdarabját az elhagyott kőfejtőben. A Samu névre keresztelt ősember és társai valóságos kincsesbányát hagytak a kutatókra, egy nyakszírtcsontot, lábnyomot, szerszámokat, tűzrakó helyet. A szabadtéri bemutatóhelyen üvegpavilonnal védve 200-féle ősnövénylenyomat és a hajdan élt állatok megkövesedett lábnyomai láthatóak.

• Királyok városa

Székesfehérvár : A 20.század utolsó évtizedében az ország legdinamikusabban fejlődő városa lett Székesfehérvár, ahol az évezredes múlt találkozik a nagyiparral és a csúcstechnológiával. A városközpont romantikus sikátoraiban, rejtett udvarain még ma is különleges helyekre bukkanhatunk. A lószerszámkészítő 1906-tól működő, bőrszagú műhelyére, a Fekete Sas Patikamúzeumra, a babagyüjteményre, vagy a helyi órásmester készítette új harangjátékra. Minden órában királyfigurák sétálnak elő a szerkezetből a harangok szavára. A 972-ben alapított Székesfehérvár – régi nevén Alba Regia – a királyok városa. A várost Géza fejedelem alapította. A középkori bazilika a magyar királyok koronázó- és temetkezőhelye volt, főtemplomában 37 magyar uralkodót koronáztak, tizenötöt temettek, köztük az államalapító István királyt. A 11.századi bazilikának, ami évszázadokig az ország legjelentősebb épülete és a törvénykezés központja volt, ma már csak maradványai láthatók a középkori romkertben. Itt találjuk Szent István mauzoleumát, s benne díszes szarkofágját. Az államalapító koponyaereklyéje pedig a mai, barokk stílusú püspöki székesegyházban látható. Fehérváron őrizték a Szent Koronát, a levéltárat, s tartottak országgyűléseket. A barokk belváros egyik legszebb terén látható az egyik koronázási jelvényt, az Országalmát ábrázoló kőszobor, ami Székesfehérvár jelképévé vált. Mögötte találjuk az 1600-as évek elején már álló barokk városházát, amelyhez később a copf stílusú Zichy-palotát is cssatolták. Székesfehérvár legrégebbi, épségben fennmaradt épülete a 15.századi Szent Anna-kápolna. És még egy érdekesség: Székesfehérváron a 16.században nagy számban telepedtek le rác iparosok. Az utókornak megörzött, szépen restaurált egykori házaik, bizánci és rokokó stílust egyesítő ikonosztázt rejtő templomuk ma látványos skanzen. A szabdtéri múzeumot, ahol ma tejipari múzeum és kézművesek háza is működik, a műemlékek méltó megőrzéséért Europa Nostra-díjjal tüntették ki.

Velencei-tó: Európa legmelegebb tava, nyaranta 26-28°C-os is lehet. A Budapest és a Balaton között csaknem félúton található Velencei-tavat –amelynek partján már a rómaiak is megfordultak- sokáig halászfalvak vették körül. A vízre kifutó udvarok, a bárkák, a hal tárolására szolgáló jégvermek már rég eltüntek a településekről. Azonban a Velencei-tó ma az egyik legkedveltebb üdülőközpont és horgászparadicsom Magyarországon. Átlagosan másfél méter mély, így kisgyerekes családok is szivesen felkeresik. Agárd, a tó legnépszerűbb fürdőhelye egyben a vízi sportok- szörf, vitorlázás- központja. A Velencei tó északi részén emelkedő Velencei-hegység a gyalogos túristák egyik kedvenc terepe.

Tác-Gorsium: Az ország legnagyobb szabadtéri múzeuma és régészeti parkja. A római kori település romjai Tác községtől éppen egy római mérföldre (1480 m) találták meg. Eredetileg katonai tábor volt itt, majd Pannónia vallási központja és a tartománygyűlések szinhelye lett Gorsium. A több mint 40 éve tartó ásatások során feltárták a városfalakat, kapukat, a fórumot, templomokat, szentélyeket, fűrdőket, palotákat.

Mór: A vidék a boráról, a Móri ezerjóról híres. Már a rómaiak is tudták, hogy a Bakonyt a Vértes hegységtől elválasztó árok remek bortermelő hely, és foglalkoztak a szőlőtermesztéssel. A magyarok betelepedése után is folytatódott a borászat. Az ezerjó a térség egyik legjellegzetesebb ősi magyar borfajtája. A móri présházak, borospincék a Vértes mészkövéből épültek.

• Világhírű művészek nyomában

Martonvásár: A klasszikus zene rajongóinak kedvelt kirándulóhelye nyaranta a fővárostól alig harmincperces autóútra eső Martonvásár. Az itt látható Brunszvik-kastély negyvenhektáros angolparkjában júliusban és augusztusban nemzetközi hírű Beethoven-koncerteket tartanak. A szinpadot a parkban látható, mesébe illő tavon alakították ki. A különleges környezet varázslatos hangulatot kölcsönöz az előadásoknak, amelyeken a magyar klasszikus zene híres előadói, neves nagyzenekarai vesznek részt. A kastély egykoron rövid ideig a zeneszerző géniusz lakhelyéül szolgált. Beethoven több alkalommal vendégeskedett a 18.századi, később angol-neogót stílusban átalakított épületben. Több híres művét, például az Appassionata szonátát is itt komponálta. A történelmi pletykák szerelmi legendákról is szólnak. Hogy ki volt a grófi család nőtagjai közül a zeneszerző halhatatlan múzsája, nem tudni pontosan. Egyes feltételezések szerint Brunszvik Teréz, aki később azzal szerzett magának hírnevet, hogy megalapította az első óvodát Magyarországon. A kastély és az ott kialakított Beethoven-múzeum is sok látnivalót kínál, ahol kották, a zeneszerző zongorája, egy hajfürtje, és a család nőtagjainak vele folytatott levelezése látható. A kastélyban emellett a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete működik.

Majkpuszta :Nemcsak a csend vette körül a Majkpusztán élő, némasági fogadalmat tett kamalduli szerzeteseket, hanem a Vértes hegység erdei is. Fák rejtik ma is a műemlék együttest, a barátok különálló házakban kialakított celláit, a 18. századi barokk apátsági épületet és az idők során elpusztult templom épen megmaradt tornyát. Az Esterházy hercegi uradalomhoz tartozó remeteség és a környezete is különleges. A templom köré három sorban, szimmetrikus elrendezésben épített, négy helyiségből álló barátlakások egy-egy remete lakhelyéül szolgáltak. Ma turistaszállóhelyek. Az apartmanokat bárki kibérelheti, és néhány napig élhet úgy, mint anno a remeték. A templomtoronyból barokk muzsika szól. A zeneszerző főnemes Esterházy Pál 1711-ben komponált Harmonia Caelestis című művének részleteit játssza a toronyóra negyedóránként.

Csókakő : A középkorban bevehetetlen várnak számított, amely a Győrből Komáromba vezető utat védte. A 13.századi erődítményben ma egyedülálló építészeti részleteket láthatunk, például a szép, gótikus kaput. A vár alatti község a Vértes hegység egyik legszebb fekvésű települése, az 1750-es években népesült be. A Móri borvidékhez tartozik., híres bora az ezerjó, amely sokak szerint ezen a tájon terem a legjobb minőségben. Mára az ezerlelkes község a falusi turizmus egyik kedvelt célállomása. A vidék pedig különösen a túrázók körében népszerű, itt vezet az egyik legismertebb országos turistaútvonal.

Nádasdladány : Tudor stílusú kastélyáról híres település. A főnemesi Nádasdy-család eredeti, 18. századi barokk lakhelye egy évszázaddal később nyerte el mai formáját. Egyedülálló látnivaló a könyvtár, elegáns fakazettás mennyezettel, csavart oszlopaival, kovácsoltvas díszítésű galériájával. Az úgynevezett Ősök csarnokát pedig mindenütt faragott faburkolat borítja, a falakat egykor a Nádasdy-ősök képei díszítették. A kastélypark egy része védett, többek között olyan különleges növények láthatók itt, mint az andalúziai jegenyefenyő és a császárfa.

Fehérvárcsurgó : Szép táj és történelmi levegő. Mindez megtalálható Fehérvárcsurgón, amelynek határában már a vaskorban földvár állt, a Kr. e. 1. évezred pedig 9 fejedelmi sírhalmot hagyott a mára. Fehérvárcsurgó katólikus temploma nemcsak 12. századi alapköveiről híres, hanem a Csurgói Madonnát ábrázoló szoborról is, amelyet a község világhírű szülötte, a sokáig Olaszországban élő szobrász, Amerigo Tot ajándékozott szülőhelyének. Felújítás alatt áll a száz szobát, több díszes szalont, udvari kápolnát magába foglaló Károlyi-kastély, amelyet 45 hektáros angolpark vesz körül. Az itt kialakított kulturális központ európai találkozók színhelye.

• Királynők nyomában

Veszprém : Veszprém a legszebb fekvésű magyar város. Öt dombra épült, középen a Vár-hegy magasodik. A Séd patak mély szurdokvölgyét a Veszprém jelképeként is ismert, szép ívű viadukt íveli át. A hegyre fel, völgybe le, kanyargós, macskaköves sikátorok, lépcsőbe torkolló utcák régi polgárházait az utóbbi időben sorra felújították, s az óváros ma szinte ugyan azt az arcát mutatja, mint a 18-19.században, amikor épült. Akik itt laknak, reggelente a számtalan templom egymással feleselő harangjainak dallamára ébrednek. A királynék városa – mondják róla. Nem véletlenül, hiszen az itteni püspökök tiszte volt az uralkodók asszonyainak megkoronázása. Az utolsó magyar királyné, Zita fejére is tették fel a koronát 1916-ban. Az első magyar király, István és felesége Gizella, itt alapították az ország első püspökségét. A királyné építtette a legelső püspöki templomot 1001-ben, a Szent Mihály-székesegyházat, amelynek román stílusú szentélye és altemploma ma is látható. Fölötte a mai székesegyház 1910-ben épűlt újjá neoromán stílusban. Itt örzik a Gizella ereklyéjéként tisztelt felkarcsontot. Az egyik legszebb barokk épület a püspöki palota. Mellette a 13.századi Gizella-kápolna életnagyságú fali képei a legrégebbi magyar freskók közé tartoznak. S ezzel még nincs vége a legek sorának: A székesegyház melletti Szent György-kápolnát tartják az ország legelső templomának. A 9.-10.században épült. Veszprémben emelték az első magyar vasbeton épületet, a Petőfi Szinházat. A közelmúltig az óvárosban működött az ország utolsó várbörtöne. A sziklafalba kapaszkó, több emelet mély épületben a tervek szerint börtönmúzeumot is kialakítanak. Gazdag szellemiségű egyetemi városban Egyházművészeti Múzeum, Téglamúzeum, ásványkiállítás, a Bakony és a Balaton-felvidék évezredes történetét bemutató tárlat várja az érdeklődőket, és Magyarország legszebb fekvésű állatkertje, a viadukt alatti völgyben.

Zirc: A Bakony hegység fővárosának is nvezik a ciszterci rend magarországi központját. Az 1100-as években épült apátsági templom és monostor a török hódoltság idején elpusztult, de a rend újjáépíttette. A mai kéttornyú barokk templom melletti apátságban különleges kódexeket, könyveket, folyóíratokat őriznek. A műemlék könyvtár értékes faragott bútorai közül külön figyelmet érdemel az intarziás asztal, amelyet a Bakony sokszínű fáiból készítettek. A főapát egykori lakosztályában a környék állat- és növényvilágát bemutató természettudományi múzeumot rendeztek be. Zirc arborétumáról is híres. A szép parkban 600-féle fa és cserje él. A legidősebb tölgyfa 400 éves.

Sümeg: A város plébániatemplomát a magyar rokokó “ Sixtus-kápolnájaként” emlegetik, ugyanis oldalfalát és boltozatát egyetlen hatalmas freskó díszíti. Különleges látvány a település mellett emelkedő hegy csúcsát elfoglaló 14.századi vár is, amely az egyik legnagyobb és legjobb állapotban lévő erődítmény az országban.

Magyarpolány: A Veszprém közeli, Európa Nostra-díjjal kitüntetett településen az egykori faluközpont 83 régi, szépen restaurált épülete áll védelem alatt. Híres műemlék az 1700-as évek végén emelt Kálvária is. A festett faszobrok a Fájdalmas Szűz Kápolnájához vezető 153 lépcső mentén sorakoznak.

Herend : A herendi porcelán az egyik leghíresebb hungarikum. Messze földön ismerik, vásárolják, sőt gyűjtik. Az 1826-ban alapított porcelángyár kézzel festett, fínom, elegáns termékei sorra nyerték a nagydíjakat a világkiállításokon. 1851-ben, a londoni világkiállításon mutatták be először az élénk színekkel festett lepkés mintát, ami azóta a gyár márkajegye lett. Viktória királyné azonnal rendelt belőle egy étkészletnyit windsori kastélyába, ezért a lepkés, virágos motívum azóta az ő nevét viseli. A gyár melletti kereskedelmi központban egy mini manufaktúrát rendeztek be, ahol bárki kipróbálhatja a porcelánkészítést. Itt látható a világ legnagyobb herendiporcelán-gyűjteménye.

Pápa : A Dunántúl Athénjének nevezik a híres barokk iskolavárost, ahol a magyar irodalom és tudomány kiemelkedő alkotói tanultak. A református gimnáziumban kapott helyet a dunántúli református egyháztörténeti gyűjtemény, a könyvtár és a levéltár is. Az 1700-as években épűlt katólikus nagytemplom a Dunántúl legnagyobb temploma. Pápán találjuk Közép-Európa legrégebbi, ma is működőképes kékfestőműhelyét is.

• Ahol a fürdőélet megszületett

Balaton : A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, fontos hazai és nemzetközi idegenforgalmi központ. Az opális, sárgászöldszínű, selymes vízű tó az ország egyik legbecsesebb természeti kincse. Hossza 77 kilométer, szélessége másfél és 14 kilométer között változik. A leglátogatottabb üdülőterület a fürdésen, a vitorlázáson, a sétahajózáson kívűl sok más programot is kínál. A tó partján régi falvak és történelmi jelentőségű települések sorát kereshetjük fel. Értékes múzeumokat éppúgy találunk, mint kastélyt, várromot, gyógyfürdőt, vadászterepet, ősnádast, golfpályát, híres gyógyfürdőket, ilyen például a messze földön ismert Hévíz. A tó Európa egyik legkitűnőbb horgászterepe. A két keréken utazóknak a Balaton körül kerékpárutak és térképek állnak rendelkezésükre. Kijelölt útvonalakon járhatják be a tájat a bakancsos turisták is. A guormand-ok is jól választanak, ha idejönnek pihenni, hisz híres borvidékek - a badacsonyi, a füred-csopaki, a Balaton melléki, a Balaton-felvidéki és a boglári - találhatók a régióban; házias jellegű és balatoni halételeket kóstolhatnak a csárdákban, borospincékben, éttermekben. Azok sem unatkoznak, akik kulturális kalandokra vágynak. A Balaton-parti települések közül több nyári rendezvényekről is ismert: Siófokon operettgálát, Tihanyban orgonaversenyeket és szabadtéri előadásokat rendeznek. Keszthelyen nyári és őszi fesztiválokat, komolyzenei hangversenyeket. A fiatalok egyik legkedveltebb nyári happeningje, a kapolcsi pedig - színházi előadásokkal, komoly- és rockzenei komcertekkel, kiállításokkal, kirakodóvásárral - a Balaton-felvidék apró falvaihoz kötődik. A tó két partja ugyanolyan ellentétpárt alkot, mint Budapestnél a Duna. Az északi dombos, a déli sík, lapos. Északon hamar mélyül a tó, a délin jóval többet kell gyalogolnia annak, aki úszni akar, viszont a sekély parti víz tökéletes terep a gyerekkel nyaralóknak.

Keszthely: A Balaton környéki városok között a legrégebbi. Fejlődését, kultúráját évszázadokon át meghatározta az egyik leggazdagabb magyar arisztokrata család, a Festetics. Pompás barokk kastélyuk, amely ma múzeum, a Balatoni régió egyik legszebb műemléke. Parkjában, fényes termeiben nyaranként hetente rendeznek koncerteket. Gyönyörű a Balatoni Múzeum is, diorámái, tárlói bemutatják a tó keletkezését, élővilágát, régészeti leleteit, néprajzát, fűrdőéletének történetét. A római katolikus templom hajója középkori emlék, freskóit a magyar gótika legszebb alkotásai között tartják számon.

Tihany: A kéttornyú templomáról messziről felismerhető Tihany község csaknem ezer éve lakott. Az 1055-ben létesített bencés apátság alapítólevele az első írásos magyar nyelvemlék. Az eredeti épületnek ma csak román stílusú altemploma látható, fölötte szép barokk apátsági templom áll, ahol nyaranta orgonakoncerteket rendeznek.

Balatonfüred: Itt született meg a 17.században a balatoni fürdőkultúra. Füred sok másban is az “elsőségek városa”. Itt épült és indult első útjára 1846-ban az első gőzhajó, itt készültek később az első vitorlás jachtok is, itt működött hajdanán az első magyar nyelven játszó kőszínház. A füredi sétát érdemes a két évszázados Gyógy téren, a híres forrásnál kezdeni, majd a több mint százesztendős parkban és a vízparti Tagore sétányon eljutunk a tó egyik legszebb kikötőjébe.

Balatonföldvár: Üdülővárosnak tevezték a 19.század végén. Gyönyörű parkjai, remek vonalvezetésű utcáin, sétányai egyaránt dicsérik az egyik leghaladóbb gondolkodású magyar arisztokrata család, a Széchenyiek ízlését, és a tervező hozzáértését. Telitalálat a város helyének megválasztása is: tiszta időben Földvárról a Balaton teljes, kétszáz kilométer hosszú partvonalát látjuk.

Siófok: A Balaton egyik legforgalmasabb idegenforgalmi központja. Híres szülötte a világhírű operettszerző, Kálmán Imre, akinek szülőháza ma a zeneköltő emlékmúzeuma. A Kálmán-kultusz jegyében nyaranként két hónapon át hetente rendeznek itt operettgálákat. Siófok óriási diszkóival, zenés szórakozóhelyeivel a fiatalság nyári “zarándokhelye”.

• Barokk és népi barokk világ

Kaposvár : Évtizedekig csendes kisvárosi életet élt, ma a lehetőségek városának nevezik a dél-dunántúli régió gyorsan fejlődő, igényesen kialakított települését. Dombok és erdők ölelik körül. Fontos közlekedési útvonalak vezetnek át rajta. Nevét arról a várról kapta, amelyik a Kapos folyó mocsaras vidékén védte a térséget. Mára csak faltöredékek maradtak belőle. Kaposvár a barokk szobrok és a szinte minden építészeti stílust bemutató középületek gyüjteménye. Az egykori megyeháza a térség egyik legszebb klasszicista középülete, amelyben a város és a környék történelmét és természetrajzát bemutató kiállítást tekinthetünk meg. A központ színfoltja a színes Zsolnay-cserepekkel díszített Erzsébet Szálló és a Zsolnya-ivókút. Az 1774-ben épült barokk Arany Oroszlán patika volt az első gyógyszertár, ahol a világhírű magyar festő, Rippl-Rónai József egy ideig patikussegédként dolgozott. A festő lakóháza – ma múzeum – különös hangulatot áraszt. A falakon függő képeken az egykori Kaposvár lakói és az eklektikus villa berendezései, részletei veszik körül a látogatót. Kaposvár nevezetes színházáról is, az Európa-szerte ritkaságnak számító öntöttvaskályha-gyűjteményről éa a 19. századi Dorottya házról, amelynek dísztermében farsang idején az országszerte híres Dorottya-bálokat rendezik. A lovassport kedvelői körében is jól ismert : Kaposváron és környékén jó nevű lovardák működnek, s nemzetközi díjugratóversenyeket is rendeznek itt.

Kaposvár-Kaposszentjakab : A valaha itt álló, 1061-ben alapított bencés apátság régészeti feltárása 1960-ban kezdődött meg. A restaurált épületmaradványok, az egykori kerengő és az ott kiállított kőfaragványok Kaposvár legrégibb védett műemlékei. A Szent Jakab-hegyen álló kolostorban az 1550-es években már senki sem lakott, és a román kori épületek pusztulásnak indultak. A közelmúltban felújított történelmi emlékhely ma kulturális központként működik. Hangulatos sétányok, szabadtéri színpad, festett faszerkezetű kerengő és ódon falak várják a vendégeket.

Szenna : Az ország egyik legjobb vadászerdejét is rejtő dombvidék, a Zselic ismert települése Szenna. A község közepén különleges néprajzi gyűjtemény, régi házakból, gazdasági épületekből kialakított egyutcás falumúzeum várja a látogatókat. A skanzen legmagasabb pontján álló, 1785-ben épűlt népi barokk, festett kazettás mennyezetű templom Somogy megye egyik legszebb műemléke.

Hencse : A több mint hatszáz éves települést a Zselic és a belső-somogyi homokvidék határán mindössze 440-en lakják, nevét mégis messze földön ismerik. A látogatók elsősorban az európai hírű üdülő- és golfközpont miatt keresik fel. A Márffy-család egykori kastélya és annak hatalmas parkja várja a vendégeket. A kastélypark természetvédelmi terület, itt látható az ország legöregebb, 400 éves tiszafája.

Kaposdada : Kaposvártól alig több mint 10 kilométerre eső Zselici Tájvédelmi Körzet és az ott található apró falvak a kirándulók, kerékpározók kedvenc terepe. Kaposdadát elsősorban az itt látható arborétum miatt keresik fel, mely ritka fenyőfajtákkal, délszaki növényekkel büszkélkedik. A dombok vonulatai közt kialakított kerékpárút átvezet az európai kuriózumnak számító, a tradicionális magyar lovas íjászatnak otthont adó lovaspályán.

• Mediterrán tájakon

Pécs : A Dunántúl legnagyobb városát nemcsak azért nevezik a "mediterrán hangulatok" városának, mert nyaranta a kávázók teraszain éjjelig folyik a társasági élet, hanem szubmediterrán éghajlata miatt is. A kertekben megterem a füge - ez Magyarországon különlegesség - , s a tavasszal a déli országokra jellemző növények is virítanak a város fölé emelkedő hegy, a Mecsek déli lejtőin. Már kétezer évvel ezelőtt virágzó város volt ezen a helyen, ahol a Római Birodalom kelet-nyugati főútvonala, az úgynevezett "Mediterrán út" húzódott. Sopianae (Pécs) az első században épült, s utolsó nagy korszaka a 4.századra esett. Ekkor készültek az ókeresztény sírkamrák, amelyek közül az elsőt a 18.század végén fedezték fel. Beépített városrészen, a Dóm-tér alatt, 5-6 méter mélyen folynak az ásatások. A freskókkal díszített, egymás közelében álló, boltíves mauzóleumok közül több már látogatható. A páratlan műemlékegyüttest az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Pécsett alapították 1367-ben az ország első egyetemét és az első nyilvános könyvtárat 1774-ben. Püspöksége is az elsők között volt 1009-ben. Nem sokkal később kezdték építeni a székesegyházat, ami az évszázadok során többször újjáépült; az altemplomtól fölfelé haladva nyomon követhető a különböző korok és stílusok egymásra rétegződése. Érdekesség, hogy a székesegyház cölöpökön áll, mert a talaj folyamatosan mossa, mozgatja a Mecsekről aláfutó föld alatti vízáram. Az ország 150 éves török hódoltságának legjelentősebb műemlékei Pécsett találhatóak. Többek között Jakováli Hassszán pasa dzsámija és a főtér kerek kupolás katolikus temploma, egy korábbi török dzsámi, amelynek tetején a félholdra ráillesztett kereszt hírdeti a kereszténység győzelmét a régióban. Pécsnek több világhírű gyára van. Itt működik a mai Magyaroszág legrégibb pezsgőgyára és legrégebbi sörgyára. A 150 éves Zsolnay Porcelán Manufaktúrában a gyönyörű porcelánedényeken és dísztárgyakon kívűl pirogránitot is gyártanak. Pécs városképének különlegessége ez az épületkerámia, amelyet nem csak a korabeli szecesszió alkalmazott, de a ma épülő legmodernebb épületek díszítésére is használják.

Pécsvárad : Magyarország egyik legjelentősebb középkori épülete és az államalapítás egyik emlékhelye a Mecsek lábánál fekvő vár. Az egykori bencés monostor első apátja, Asztrik hozta a koronát Rómából, a pápától Istvánnak, az ország első királyának.

Mecseknádasd : A település mellett két középkori várrom látható. Az egyik, a Réka-vár Skóciai Szent Margit szülőhelye. Anyja Szent István magyar király lánya, apja Edward brit herceg volt. Margittal - aki 1046-ban született - a szülők visszatértek Skóciába. A hercegnő később Malcolm skót király felesége és népének jótevője lett. A skót egyház 1975-ben egy Szent Margitról készült festményt adományozott a falu templomának.

Orfű : Öt apró faluból álló, festménybe illő fekvésű, vízparti üdülőterület. Tórendszere a fürdés, horgászás és vízisportok szerelmeseinek paradicsoma és a tereplovaglás fellegvára. A Vízfő-forrás barlangja az extrém izgalmakat kedvelő kalandtúristák célpontja.

Abaliget : A Mecsek egyik legfontosabb idegenforgalmi központja Abaliget és Orfű környékén alakult ki, s ebben nem kis szerepe van az Abaligeti-barlangnak. Az 1700-as évek végén fedezték fel. A közel 1400 méter hosszú járat 500 méteres látogatható szakaszán szinte végig patakcsobogás kisér. A barlang pormentes, magas pára- és radontartalmú levegője légúti megbetegedések gyógyítására kiváló.

• Tüzes borok útján

Szekszárd : Szekszárdon már a római korban fejlett szőlőkultúra létezett. 1987-ben Nemzetközi Borászati Hivataltól megkapta "A szőlő és a bor nemzetközi városa" címet. A Szekszárdi Borút jellegzetes, csak itt termő hungarikum bora a Szekszárdi kadarka. De Szekszárdról származik a három vörösbor házasításával készülő bikavér is! I. Béla király 1061-ben bencés apátságot alapított itt, amelynek romjai a klasszicista stílusú régi Vármegyeháza belső udvarán leljük. A török uralom alatt a város szinte teljesen elpusztult, később német ajkúakkal telepítették be. Az első telepesek a 17.század elején érkeztek a térségbe, hozzájárulva a város és környéke kultúrájának fejlődéséhez. Szekszárdon működik az ország egyetlen vidéki német nyelvű színháza, a Deutsche Bühne Ungarn. A hagyományőrző kézművesség képviselője az országban egyedülálló "Mézédes Emlékeink" Mézeskalácsos, Gyertyaöntő és Cukorkészítő Múzeum és üzlet. A Szekszárdi Borút egyik látványossága Sióagárd-Leányvár mintegy 340 pincéből álló pincefaluja.

Mohács : A nemzeti park alsó dunai szakaszánál találjuk Mohács városát, amely többek között a téltemető, tavaszköszöntő népszokásáról, a busójárásáról híres. A zajos, vidám felvonulásra állatbőr subákba öltöznek, festett álarcok mögé rejtőznek a férfiak. A látványosság turisták tízezreit vonzza évről-évre. A 150 éves török hódoltság kezdetét jelentő mohácsi csatára emlékeztet a közeli Történelmi Emlékpark.

Mohács-Bóly : A Mohács-Bóly Fehérborút pincesorai az ország egyik legmelegebb táján húzódnak. Az éghajlati és talajtani adottságoknak köszönhetően az itt termelt borok illatban, zamatban gazdag, testes fehérborok, nem egy közülük hungarikum. A közeli Nagynyárád élő néphagyományairól, évszázados gépeivel máig működő, alkotó kékfestőműhelyéről és boltjáról nevezetes.

Tolnai Borút : A Tolnai Borút mentén is elsősorban fehérborokat kóstólhatunk, de a déli területeken kék szőlőt is szüretelnek. A borút megkapó szépségű állomása Györköny. Kémény nélküli falunak is nevezik a községet, ahol minden házhoz tartozik egy présház a közeli pincefaluban.

• A természet ajándékai

Gemenc : A legszebb Duna menti ártéri erdőség két folyó a Sió és a Duna találkozásánál. A folyók itt ágakra szakadnak, apró szigeteket fognak közre és kis holtágak keletkeztek. Olyan a táj, mint egy vízi ősvadon. A zárt erdőrészeken különleges növények élnek, és valódi madárrezervátum alakult ki. Világhírú a gemenci erdő vaddisznó- és gímszarvasállománya. A táj kirándulóközpontjából, Bárányfokról májustól októberig kisvasút indul erdőjárásra. A védett terület csak így, vagy a Sió-zsiliptől induló kishajóról nézhető meg. Bárányfokon egy tanösvényt is kialakítottak, s ezen végigsétálva Gemenc élővilágával, hagyományaival ismerkedhetünk. Gemenc a nevezetes Duna-Dráva Nemzeti Park része. A két folyó védett szakaszain két hosszú szalagformát alkotnak. A nemzeti park a természeti értékek és a természeti erőforrások védelmében jött létre 1996-ban. A Duna a Dunántúlt és a magyar síkságot, az Alföldet választja el egymástól. A Dráva a horvát-magyar határfolyó, védett növény- és állatfajok élőhelye, páratlan szépségű, érintetlen vidék. Kerékpáros, illetve szervezett kenutúrák során a Dráva mente teljes, közel 200 kilométer hosszú Magyarországi szakasza felfedezhető. Igazi különlegesség a Basa-kert Babócsa határával: április-május hónapban mintegy harminc holdnyi területen fehér szőnyegként borítja a mezőt a vadon nyíló csillagos nárcisz.

Harkány : Kétszáz éve nemzetközi hírű gyógyhely az itt fakadó kénes víznek köszönhetően. A Pécshez, Mohácshoz is közel eső településen csatornaásó napszámosok fedezték fel a víz csodatevő hatását: miután napokig dolgoztak a mocsaras talajon, azt vették észre, hogy köszvényes végtagjaik nem fájnak.A környéket birtokló grófi család 1820-tól kezdte el a fűrdő kiépítését egy hatalmas park közepén. Ma iszappakolással, fürdő- és ivókúrával gyógyítanak Harkányban.

Villány : A Villányi-hegység napos lejtőin már a római korban is foglalkoztak szőlőműveléssel. Ma a villányi borvidék az egyik leghíresebb az országban, a 11 falun átvezető Villányi Borúton kitünő vörös- és fehérborokat is kóstólhatunk. Villány községben - ahol minden páratlan esztendő októberében vörösborfesztivált rendeznek - bormúzeumot is kialakítottak a vidék borkultúrájának megismertetésére.

Villánykövesd, Palkonya : Pécstől délre utazva érjük el a páratlan látványt nyújtó pincefalvakat. Villánykövesden, a domboldalon két, helyenként három szinten húzódnak a pinceutcák. A kicsi házak - amelyek a pincéket rejtik - szorosan egymáshoz simulnak. A védett műemlékegyüttes előtt gyakran tartanak folklór programokat. A közeli Palkonyán a 19. században épült a műemléki védelem alatt álló pincesor. A falu másik érdekes műemléke a magyar körtemplomok legszebbike, a vörös kupolás Szent Erzsébet-templom.

Siklós : Vára épségben vészelte át a török időket, és az orsztrák császári katonák sem robbantották fel, mint a többi magyar középkori erődítményt. A 13. századtól kezdve minden történelmi építészeti stílus maradandó jegyeket hagyott rajta. Láthatunk román kori ablakokat, gótikus kápolnát, 18. századi barokk várkastélyt és reneszánsz kapuerődöt. A várban börtönmúzeum és kőtár tekinthető meg. A település másik nevezetessége egy török kori emlék, Malkocs bej ötszögű dzsámija, amelynek kiváló restaurálásáért Siklós 1992-ben Europa Nostra-díjat érdemelt.

• Múzeumok

UNESCO világörökség: Péter-Pál-sírkamra, Korsós sírkamra, Ókeresztény mauzóleum, Késő római sírkápolna, Kora keresztény kettős festett sírkamra. – Pécs
Wosinsky Mór Megyei Múzeum - Szekszárd
Szent István Király Múzeum – Székesfehérvár
Patikamúzeum – Sopron
Göcseji Múzeum – Zalaegerszeg
Göcseji Szabadtéri Falumúzeum – Zalaegerszeg
Fekete Sas Patikamúzeum – Székesfehérvár
Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjteménye – Veszprém
Savaria Múzeum – Szombathely
Zsolnay Múzeum – Pécs
Vaszary János Képtár – Kaposvár
Rippl-Rónai József Múzeum – Kaposvár
Csontváry Múzeum – Pécs
Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény – Szenna
Egyházmegyei Múzeum – Székesfehérvár
Beethoven Emlékmúzeum – Martonvásár
Gizella Királyné Múzeum – Veszprém
Porcelánium – Herend
Kékfestő Múzeum – Pápa
Klapka György Múzeum – Komárom
Monostori Erőd - Komárom
Kuny Domokos Vármúzeum – Tata

• Borutak, egyesületek

Mohács-Bóly Térségi Fehérborút Egyesület – Bóly
Tolnai Borút Egyesület – Kölesd
Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület – Szekszárd, Kossuth Lajos u. 16
Villány-Siklósi Borút Egyesület – Siklós, Villány
Pannonhalmi - Sokoróaljai Borút Egyesület – Pannonhalma
Somló és Környéke Borút Egyesület – Budapest
Soproni Borút Egyesület – Sopron
Zalai Borút Egyesület – Türje
Ezerjó Borút Egyesület – Mór

• Nemzeti parkok

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság – Sarród
Írott-kő Natúrpark – Kőszeg
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság – Őriszentpéter
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – Budapest
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – Pécs

• Eseménynaptár

Február :
Busójárás - Mohács
Barokk Bál - Győr

Március :
Pécsi Tavaszi Fesztivál - Pécs
Szombathelyi Tavaszi Fesztivál - Szombathely

Április :
Győri Tavaszi Fesztivál - Győr
Floralia Tavaszköszöntő Ünnep - Tác – Gorsium

Május :
Gizella Napok Összművészeti Fesztivál - Veszprém
Soproni Borünnep - Sopron
Nemzetközi Lovásíjász Verseny - Kaposdada

Június :
Soproni Ünnepi Hetek - Sopron
Erőd Próbák Fesztivál - Komárom
Művészeti és Gasztronómiai Hetek - Pécs
Győri Nyár – Nemzetközi Kulturális Fesztivál - Győr

Július :
Nemzetközi Bartók Fesztivál - Szombathely
Beethoven – estek - Martonvásár

Augusztus :
Nemzetközi Folklórfesztivál - Sárvár
Királyi Szakácsok Versenye - Nagyszakácsi
Bakonyi Betyárnapok - Zirc
Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál - Székesfehérvár
Barokk Nyári Hétvége - Győr
World Folkloriada, a népművészet olimpiája - Pécs

Szeptember :
Pécsi Napok (Szőlő és Bor Ünnepe) - Pécs
Nemzetközi Lovasíjász Verseny - Kaposdada
Világ Bordalfesztivál - Pécs, Siklós, Palkonya, Villány, Villánykövesd, Nagyharsány, Harkány

Október :
Móri Bornapok - Mór

November :
Újborköszöntő Ünnep - Villány

• Dunántúli Tourinform-irodák

Bakonyszombathely, Bóly, Bük, Celldömölk, Csurgó, Dombóvár, Dunaföldvár, Enying, Fertőd, Gárdony. Győr, Harkány, Kaposvár, Kárász, Komárom, Kőszeg, Lenti, Magyarhertelend, Mesztegnyő, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Orfű, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Pécsvárad, Sárvár, Siklós, Sopron, Sümeg, Székesfehérvár, Szekszárd, Szombathely, Tamási, Tata, Veszprém, Zalaegerszeg, Zirc.